Regisztrációm története

Sziasztok! Kíváncsi lennék, kinek mi a története:

  • hogyan találtatok a Wikipédiára,
  • miért regisztráltatok,
  • mik voltak az első élményeitek
  • ki segített vagy kik segítettek neked a legtöbbet az első időszakban?

Oszd meg a te is a történetedet! :thought_balloon:

4 Likes

Tarkan szócikke miatt regisztráltam, mert siralmas állapotban volt szegény és ezt nem hagyhattam, aztán némi bukdácsolás után, magam se tudom, hogy, itt ragadtam, úgy 14 évre :grinning: Sok segítséget kaptam NCurse-től, akit nagyon hiányolok. Én úgy érzem, viszonylag “hamar” belerázódtam a szabályokba.

4 Likes

I miss NCurse, too. His old blog redirects to https://medicalfuturist.com/ – looks like he’s keeping busy.

3 Likes

@Teemeah megnyerted az első megosztásért járó díjat! :gift: :1st_place_medal: :crown:

Akkor jöjjön az én történetem.
Ezt eddig még nem meséltem senkinek, de 2007 nyarán egy barátom mesélt nekem a Wikipédiáról, amiben mindent meg lehet találni, úgyhogy elég csak oda benézni, ha van valami kérdésem. Aztán pár héttel később elkezdtem dolgozni a diplomamunkámon, és ehhez megnéztem, mi is van a témában a Wikipédián. Észrevettem, hogy van neki magyar nyelvű változata, de azt is, hogy a műszaki témákban nagyon kevés az elérhető információ. Úgyhogy elkezdtem átolvasni az irányelveket és útmutatókat, majd amikor már ezeken mind túljutottam, regisztráltam, és elkezdtem írni a híd szócikket és a hozzá kapcsolódó témákat. Jellemző, hogy azóta sem fejeztem be őket, mert nagyon hamar eltérültem, annyi mindent lehetett és kellett csinálni. Szintén jellemző, hogy a diplomamunkám is késett jó két évet emiatt, de ezt legalább végül sikerült befejezni. Az első próbálkozásaimat Burumbátor követte és bátorított, aztán MerciLessz-szel beszélgettem sokat. Egészen lenyűgözött és azóta is lenyűgöz, mennyi nagy tudású és segítőkész ember van a wikipédisták között, és mi mindent lehet megtudni és tanulni tőlük. Ahogy egy wikipédista akkoriban leírta: rájöttem, hogy a Wikipédiát nem csak írni, hanem olvasni is lehet (és érdemes). :slight_smile:

2 Likes

Nyugdíjba kerülésem után nem volt olyan elfoglaltságom, amivel a megnövekedett szabadidőmet eltöltöttem volna. A lányom, aki akkoriban aktív Wikipédia szerkesztő volt (aztán néhány szerkesztő megutáltatta vele - de ez egy másik történet), ő ajánlotta, hogy szerkesszem a Wikipédiát, az hasznosabb, mint az egész napi játék a neten. Be is regisztráltam 2013 áprilisában, de az első időkben csak olvasgattam az irányelveket és útmutatókat, illetve nézegettem a szerkesztéseket. Az első szerkesztésemet 2014. februárban “mertem” megejteni, majd nemsokára megírtam az első szócikkemet. Az első időben több képet töltöttem fel, ehhez Regasterios nyújtott segítséget. A szerkesztésekben többen is segítettek a vitalapom szerint, amiket meg is fogadtam, de úgy egy vagy néhány személyt nem tudok kiemelni, akivel ez rendszeres lett volna. A már létező, mások által készített szerkesztésekből lestem el a “finomságokat”, a hivatkozások megadását, a sablonok használatát, a táblázatkészítést, az infoboxok és a galéria alkalmazását.

6 Likes

Amikor nyugdíjba mentem, az egyik rokonom kérdzett rá, hogy miért nem szerkesztek a Wikipédiában. Emlékszem, megdöbbentem: hogy jövök én ahhoz, hogy szócikket írjak. Jó idő eltelt, aztán a Miskolc szócikk nézegetése után vettem a bátorságot, hogy regisztráljak. Írtam Alenshának néhány kérdést, amire ő kedvesen, mosolygó pofik (értsd: szmájlik) kíséretében visszaírt, hogy a szócikkbe én is beleírhatok. Ismét megdöbbentem, aztán beleírtam, amit akartam. Szomorú érdekesség, hogy a legelső szerkesztéseim közé tartozott, hogy bejelentettem egy elismert szerkesztő, egyébként egyetemi kollégám halálhírét. Ekkor Samat jelentkezett pontosításért. A Wikipédia szócikkei között elkezdtem keresgélni a szakmám területét, az egész egy teljes fehér folt volt. Nosza elkezdtem írni az első szócikket, aztán nagy lendülettel 2007 végéig, úgy másfél hónap alatt még hetet követtem el. A szerkesztés során komoly gondjaim nem voltak (alaposan áttanulmányoztam a wikis útmutatókat, meg mások szerkesztéseiből is loptam megoldásokat), de többen segítettek egy-egy javító szándékú megjegyzéssel, szerkesztési fogással. Szép időszak volt, a tapasztalt szerkesztők odafigyeltek a kezdőkre. Például nem sokkal a regisztrációm után Pilgab jelentkezett (hogy megijedtem az első sárga csíktól a vitalapom tetején!), hogy már találkozott a nevemmel egy régebbi weblapomon. Vagy Szajci felfigyelt az általam írt szócikkekre, és ő jelölt kiemeltre többet is közülük. Szóval ismétlem: szép időszak volt.

4 Likes

@Dodi123 Nahát, nem is tudtam, hogy a lányod is wikipédista (volt)! Micsoda dolgok derülnek ki beszélgetés közben! :slight_smile:

@Szalax Örülök, hogy Alenshának sikerült bevonnia, mindig is csodáltam az általad írt szócikkeket, és sokat olvastam közülük.

2006-tól volt szerkesztő. 2014 óta csak olvassa a Wikipédiát.

A kilencvenes években még egyetemistaként egy barátommal végiglevéltáraztuk az országot, és születéstől a halálig feltártuk Zay Sámuel életét. Előtte a Magyar életrajzi lexikonban cirka öt sor volt róla: az egyik legkorábbi magyar nyelvű ásványtan szerzője, 18. századi orvos volt itt meg ott. Mi ezt kiváltottuk egy cirka hatvanoldalas teljes életrajzzal, aminek rövidített változata meg is jelent, és nagyon büszkék voltunk rá (vagyunk ma is). 2006-ban került elém a magyar Wiki, és láttam, hogy oda még nem jutott el Zay Sámuel híre, így legelső wikipédiabeli szerkesztésem kvázi-öncikk volt, a Zay Sámuel-szócikk totálisan formázatlan feltöltése. Aztán megnéztem, mit ír a Wikipédia kedvenc albán városomról, ahol majd megöregedni és meghalni szeretnék, de nem írt semmit, úgyhogy emlékeim szerint még aznap feltöltöttem Berat szócikkének első változatát, és ott is ragadtam.

4 Likes

Ja, belerázódás. Beratot ugyanaznap már szőrmentén formáztam, nem rémlik, hogy ördöngös lett volna bármit is megtanulni az alapvető kívánalmak közül. A magam részéről útmutatókat sosem böngésztem, más szócikkekben néztem meg, mit hogy szokás vagy a feltöltéseimen tett javításokat jegyeztem meg. És nagyon jó időszak volt, Bennó, KovácsÚr, Alensha és mások humora, az évődések kellettek a maradáshoz, ma már nem biztos, hogy maradnék, ha most lennék újonc.

2 Likes

2004 táján egy barátom lelkesen magyarázta milyen új csodalexikon van az interneten: Wikipédiának hívják és bárki írhat bele szócikkeket. Ezen nagyon megrökönyödtem: hogyan írhatna szócikket bárki? Megnéztem ezt az új dolgot, olvasgattam, de alig volt rajta értelmes tartalom, így nem fogott meg, el is engedtem. Pár hónap alatt azonban a környezetemben többen is emlegették a Wikipédiát, így aztán újra nekirugaszkodtam, és regisztráció után rögtön írtam is egy kétsoros cikket egy hetilapról (forrás nélkül, önkézzel kitéve rá a csonk sablont). Úgy emlékszem, a technikai beletanulás nem okozott gondot egy szintig, de ma már csodálkozom azon a vakmerőségen, hogy olyan cikkekbe bele mertem vágni egy szem könyvvel vagy lexikonnal a kezemben, mint az első világháború, vagy az Amerika mint kontinens. Iszonyú sok piros link volt, szinte bármiről lehetett írni, de még meglehetősen kialakulatlan volt a cikkek felépítése, az egyes témákhoz kívánatos adatok elvárása stb. És hát a forrásolás sem volt olyan borzasztóan fontos, a mai napig van egy kis lelkiismeretfurdalásom amiatt, hogy közreműködője voltam a kevés forrással, vagy forrás nélkül közzétett szócikkeknek, vagyis részem volt a Wikipédia, mint megbízhatatlan lexikon mítosza megteremtésében. Akkoriban még minden apró részletet meg kellett beszélni, mert nem volt kialakult gyakorlata egy csomó szerkesztésnek. Nagyon inspiratív időszak volt egyrészt a témák szabadsága miatt, másrészt mert hellyel-közzel ugyanazon a szinten voltunk mindannyian a lexikonszerkesztést illetően (illetve persze már akkor is voltak olyanok, akik már szerkesztettek nyomtatott lexikont, tőlük sokat lehetett tanulni).

5 Likes

@Pasztilla de jó, hogy megosztottad ezt velünk! Ennyi év után eddig sosem kérdeztem meg, hogyan is kerültél a Wikipédiára. Ha tippelnem kellett volna, akkor valami albán témát mondtam volna, amivel nem lőttem volna nagyon mellé, de a Zay Sámuel-szálról nem tudtam. Remélem, fogod még írói tehetségedet csillogtatni akár itt is. És igen, az első évek hülyéskedései, egymás folyamatos ugratása nekem is hiányzik, de nem lehetetlen feléleszteni a hagyományt, és abban bízom, hogy ez a fórum éppen ebben segíthet. ;)

2 Likes

@Palotabarát örülök, hogy mégis kipróbáltad a fórumot, annak ellenére, hogy korábban szkeptikusan nyilatkoztál róla. Talán nem is olyan rossz, ha csak úgy szabadon irogathatunk egymásnak, nem? :slight_smile: Amúgy én is úgy tapasztalom, hogy a Wikipédia követelményeinek, elvárásainak növekedése miatt sokkal nehezebb ma belekezdeni, mint az első években, és éppen ezen próbálunk segíteni most(anában).

1 Like

A 2000-es évtizedben egy bűnügyi szerkesztőségben dolgoztam, ahol feltehetőleg már korán belebotlottam egy-két WP-szócikkbe, de akkor annyi munkám volt, hogy eszembe se jutott volna beleszerkeszteni bármelyikbe, még akkor se, ha tudom, hogy van rá lehetőség.

2009-ben követtem el első szerkesztéseimet, legelsőként talán Búza Barna pesthidegkúti Klebelsberg-szobrának avatását akartam dokumentálni vagy az alkotó, vagy az alany szócikkében. Úgy rémlik, akkor regisztráltam is, de a belépő adataimat elvesztettem, vagy valami félrement a regisztrációnál, úgyhogy anonként szerkesztgettem pár dolgot abban az időben, jelentősebben például Pilisszentiván szócikkét.

Később elsodródtam a WP-tól, de 2011-ben egy társammal kiadtunk egy helyi életrajzi lexikont, és nem sokkal később az az ideám támadt, hogy az abban szereplő szócikkek közül párat feltehetnék ide is. Akkor regisztráltam a mai szerkesztői nevemen, az első szerkesztéseimmel e kiadvány néhány szócikkét wikisítettem. A lexikon forráskénti behivatkozásainál egyszer valaki belinkesítette a nevem, ami csúnyán piroslott, ezért az a meggondolatlan ötletem született, hogy kikékítem, egy rövid öncikk megírásával. A kollégák persze hamar kiszúrták, csúnya (emlékeim szerint közel két hónapig elhúzódó) tmb lett belőle, az alatt alig győztem szégyenkezni. Végül valaki talált elegendő forrást rólam ahhoz, hogy a cikk megmaradjon, én meg egy rakás intelemmel és tapasztalattal lettem gazdagabb.

Az azóta eltelt időben többféle projektet is kitaláltam magamnak: például sokat dolgoztam budai-hegyvidéki és pilisi szócikkeken, egy kórházi kezelésem alatt zoológusok cikkeit fordítgattam angolból-franciából (néha kicsit olaszból, esetenként GTr segítségével még svédből is). Az utóbbi időszakban főleg a hazai közúthálózat cikkein és a választástörténet dokumentálásán dolgozgatok. Rengeteg fotót is feltöltöttem; ha jól emlékszem, 1200 fölött van a legkülönfélébb témájú fotóim száma a wikin. Miután pedig nemrég munkanélkülivé váltam, jelenleg szinte minden kreatív energiámmal a WP-t próbálom gyarapítani.

Kik segítettek? Ksebb segítségeket biztosan többektől kaptam, de nem nagyon tudnék konkrét szerkesztőket kiemelni; arra a (nem túl magas) szerkesztéstechnikai tudásszintre, ahol most járok, nagyrészt autodidakta módon jutottam el. Ha egyvalakit mégis meg kellene nevezni, akkor ő Hungarikusz Firkász lenne, tőle kaptam hathatós és önzetlen segítséget ahhoz, hogy ma már tudok táblázatot rajzolni.

3 Likes

2007-ben Angliában dolgoztam és az angol kollégáimnak meséltem a budapesti nagyszüleim második világháborús történeteiből, amikor a bombázások elől a pincébe kellett menekülniük. Aztán próbáltak a részletekről is kérdezni, de én történelemből sem voltam igazán jó. Arra a kérdésre, hogy kik bombázták Budapestet én azt válaszoltam, hogy az angolok (ők) és/vagy az amerikaiak. De az angol bombázások felől nekik kétségeik voltak és mindent az amerikaiakra hárítottak volna, miután belebotlottak a(z angol) Wikipédiába, amiből elolvasták Magyarország második világháborús részét és le is vonták belőle a lényeget, miszerint “Jól megszoptuk.”

A kollégák mesélték, hogy a Wikipédia milyen jó, és bárki szerkesztheti. Még én is.
Az adott cikk magyar változata ekkor még jóval kezdetlegesebb volt és beleolvasva nem is tűnt nagyon komolynak vagy megbízhatónak. Nem is láttam értelmét ebbe munkát fektetni.

Később, mint munkakereső, próbáltam a műszaki tudásomat autodidakta módon fejleszteni és eszembe jutott a Wikipédia, de nem sok magyar szakmai tárgyú cikket találtam. Annál többet angol és német nyelven. Ekkor regisztráltam magam és csalódva tapasztaltam, hogy az “ato” nick már foglalt volt. Valahol megláttam, hogy szükséges volna a Hastingsi csata cikkét bővíteni és a hiányos történelmi és nyelvi ismereteim ellenére éreztem magamban annyi bátorságot, hogy az angol Wikiből fordítva bővítsem a cikket. Persze tele volt hibával a munkám, de sokan jöttek segíteni és az üdvözlő sablonon keresztül én is rátaláltam egy-két szerkesztési fogásra. Más cikkeket pedig internetes oldalakról próbáltam copy-pasteval bővíteni, de emlékszem, hogy Szajci ezeket rendre visszavonogatta, amiért rettentő mérges voltam rá, amíg meg nem ismerkedtem a jogsértő sablon tartalmával, hátterével és az engedélykérés nyögve nyelő menetével.

Addig próbáltam bővítgetni a német Wiki DIN szabványok listáját, ami később a német wiki legnagyobb “cikke” lett és a kezelhetetlensége miatt fel is kellett darabolni.

Ez a lista többnyire csak a szabványok számát és a címét tartalmazza, ami még nem jogsértő. De így is nagy segítség lehet a műszaki életben, ha valamit keresünk, és látjuk, hogy egy szabvány foglalkozik a témával. A birtokomban lévő összes szabványt bevittem a felsorolásba és azon morfondíroztam, hogyan lehetne a szabványok tartalmát is ingyen hozzáférhetővé tenni, ha már egyszer a betartásuk is legtöbbször kötelező érvényű. Ezt is feladtam.

Bináris és botjának tevékenykedése kapcsán olvasgatni kezdtem a wiki-botokról meg a használatukról és mivel ez produktívabbnak tűnt a kézi szerkesztésnél és javításnál, kipróbáltam az AWB-t, ami nagyon megtetszett. A játékszenvedélyemet hasznosnak tűnő feladatokba is fojthattam. Később JulesWinnfield és Tacsipacsi tevékenykedése kapcsán a sablonokban is próbáltam kontárkodni, de abban csak kevés sikerélményem volt.

Tacsipacsi biztatására heteket rászánva utánaolvastam a wikibotok szerveren való futtatásának és véres verejtékkel sikerült binárisék szubcsonk- és később több más botját is életre kelteni. Itt most nem mennék bele a részletekbe, hogy a tools labs önkéntesei hányan, hányszor, miben és mennyit segítettek. :smiley:

3 Likes